És valóban. Nem lehet a jelenben élni. Minden másodpercben, és percben már a jövőben vagy. Hisz akkor már magad mögött hagytál valamit. Egy mosolyt. Egy pillantást. Egy érzést. Egy gondolatot. Sokan szeretnék felejteni a múltat, sokan szeretnék a szebb jövőt látni. Csak menni előre, teperni, ebben a végtelen hosszúságú világban. És pontosan ezért nem állunk meg soha, egyetlen percre sem, hogy észre vegyük az apró dolgok varázsát. Hogy mennyi boldogsághormont képes termelni benned, egy újonnan vett cipő látványa, akár egy tábla mogyorós csoki megevése. Hogy mennyire jó érzés túl lenni azokon a napokon, amik miatt hetek óta féltél. Hogy mennyit jelenthet egy mosoly, egy ölelés, egy olyantól akit szeretsz, mert biztosítékot kapsz arról, hogy ő is viszont szeret. Annyira jó érzés. Jelentéktelen dolgoknak hisszük ezeket, nem foglalkozunk velük, pedig valójában ezekkel együtt, teljes az életünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése