Vannak dalok, és filmek amikről mindig eszembe jut valami. Ha meghallom valahol, vagy hallok róla valamit azonnal bevillan minden. Itt van például az Amelie csodálatos életének a zenéje. Az első ami mindig eszembe jut róla, az a labda gyakim. Meg az az időszak amikor rg-ztem. Vagy a My brother under the sun. És szalagavató, és a királylányos ruhám, és hogy akkor minden mennyire jó volt, és hogy mennyire szeretnék megint ott lenni velük. Akár a Meet me halfway amiről mindig Fruu régi hotdogja jut eszembe, és az az este amikor a lányok a riesai világbajnokságra mentek, és nekem az első pillanattól kezdve hiányzott mindenki..A törökbálinti musical show, ami még mindig életem legjobb napjai közé tartozik, mindig a Total eclipse of the heartról jut eszembe. Az Igazából szerelem örökké a karácsonyi hangulatot hozza ki belőlem, meg a debreceni emlékeket. Néha én is elcsodálkozom azon, hogy mennyi minden megmaradt bennem. Szinte látom magam előtt a történteket. És az a helyzet, hogy én ilyenkor mindig vissza szeretnék menni a múltba. Vagy az is megfelelne, ha végignézhetném elejétől végéig ezt a 13 évet. Érdekel, mert már biztos akkor is azt hittem, hogy van valami fogalmam az életről, biztos már akkor is mindenen sírtam, biztos mindig elestem, és biztos hogy nagyon sok nehézségen mentem keresztül. Annyira kiváncsi vagyok, hogy hogy kezeltem egyes helyzeteket. Mert ma már más a véleményem, ma már máshogy csinálnám. Ebben tuti biztos vagyok. De akkor.. akkor mi volt?!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése