2011. május 2., hétfő

*be impossible

érthetetlen. nem értem magam. és velem van a baj, tudom. jön egy lehetőség és én érzem hogy nem lennék képes érte küzdeni. helyes, helyes, ú de helyes, ú hát igen ő mennyire helyes. és ennyi. nem érzem magamon - még mindig nem - hogy tudnék érte harcolni és ha esetleg úgy adódna hogy valahogy egy beszélgetésbe keveredünk, én csak legyintenék hogy 'jó, beszélgetünk, és továbbra is helyes, de most megint írjak nekii, most megint írunk.. hát jó, á de most még sincs kedvem vele írni, inkább lepillezem. á, de úgy is messze van, de akkor is milyen helyes máár. de á, úgy se jönne össze. ez lenne. na most EZ ÍGY MEG MILYEN LENNE?! hát jó gáz. eztttt utálom magamban, hogy ennyire nem tudok semmiért küzdeni. hihetetlen.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése